Amit egy hangváltó-kalkulátor nem tud
Kiszámoljuk a tankönyvi értékeket, és megmutatjuk, honnan jönnek — de nem adjuk el kész hangváltóként azt, ami csak papíron az.
Amit a kalkulátor nem tud — és egyetlen online kalkulátor sem
A fenti értékek egy tankönyvi szűrőt adnak egy ideális terhelésre. Hogy a valódi hangfal ugyanígy szóljon, ehhez az alábbiakat is ismerni kellene — ezek nélkül a „kész hangváltó” csak találgatás:
A hangszóró valódi impedanciagörbéje. Nem állandó 4 vagy 8 Ω: a rezonancián megugrik, felfelé az induktivitás miatt emelkedik. A szűrő a valódi görbére reagál, nem a névleges értékre.
A hangszóró saját frekvenciamenete. Az akusztikus vágás a szűrő és a hangszóró saját lejtésének összege. Egy 12 dB/oktávos elektromos szűrő egy természetesen lejtő mélysugárzón akusztikusan akár 18–24 dB/oktáv is lehet.
A doboz és az előlap mérete. Az előlap szélessége miatt a mély ág a beltérben halkabb (baffle step, akár 6 dB), és az élekről visszaverődés hullámzást okoz a menetben.
A hangszórók egymáshoz képesti helyzete. A mély- és a magassugárzó hangja nem ugyanabból a pontból indul (akusztikus középpont). Ez időkésést, vagyis fázistolást jelent, ami a vágásnál bemélyedést vagy púpot okozhat — a polaritás-ajánlás is megfordulhat.
Az alkatrészek valós tulajdonságai. A tekercsnek ellenállása van (ami a mély ágban szintet és csillapítást is változtat), a kondenzátornak tűrése (±5–10%) — a kalkulátor tűrés-sávja ezt mutatja.
A szoba és a hallgatási pozíció. Ugyanaz a hangfal más szobában, más magasságból hallgatva másképp szól.
A jó út: a kalkulátor értékeiből érdemes egy kiindulási hangváltót építeni, a hangszórókat a dobozban megmérni (mérőmikrofonnal és ingyenes szoftverrel, pl. REW), majd egy szimulátorban (pl. VituixCAD) a mért adatokkal behangolni. Aki nem szeretne mérni, annak egy bevált, publikált kit-terv a jó választás, ahol ezt valaki már elvégezte a pontosan ugyanazokkal a hangszórókkal és dobozzal.